Mozart: Don Giovanni
www.fesztivalvaros.hu 2006.03.20. 11:50
Az opera bemutatója Prágában volt, 1787 októberében. Magyarországon 1797-ben mutatták be, magyar nyelven 1826-ban játszották először. A darab központi figurája, dramaturgiai értelemben is a címszereplő. „Ebben a középpontos drámában mindenkit az mér meg, hogy hogyan viszonyul a centrális figurához. Ehhez az érdekes drámai szisztémához hasonlót nem sokat találunk Mozart korában.”
A darab rendkívül hatásos, sodró lendületű és tömör expozíciójában az álarcos Don Giovanni belopózik Donna Anna hálószobájába, miközben szolgája, Leporello a ház előtt őrködik. Donna Anna kétségbeesett kiáltozása felébreszti apját, a kormányzót. Párbajra hívja Don Giovannit, rövid vívás után holtan rogy össze. Mire a helyszínre érkezik Don Ottavio, Donna Anna jegyese, Don Giovanni és Leporello elmenekül. Nem egyértelmű, hogy mi történt Donna Anna hálószobájában. Az események felidézése kétségeket ébreszt Don Ottavioban: miért gondolta először Donna Anna azt, hogy késő éjjel (?), álarcban (?) ő látogatta meg. Don Giovanni – így vagy úgy – felébresztett valamit Donna Annában. Don Ottavio, akit nem egyszer a cselekvésképtelen értelmiségi prototípusaként is szoktak ábrázolni, valójában a felvilágosodás embere, aki a bosszú helyett „a jog erejében hisz. Halogató magatartása, bizonytalansága nem biztos, hogy alaptermészetéből származik. Nem egyszerűen cselekvésképtelen, inkább a cselekvés akarása hiányzik belőle. Motiválatlanságának oka maga Donna Anna, vakon, elszántan ugyanis csak a szerelmesek cselekszenek, és most éppen ez a szerelem kérdőjeleződött meg.” Donna Anna is elbizonytalanodott, halogatja az esküvőt. „Don Giovanni, ill. az a helyzet, ahogy betoppant hozzá, szenvedélyeket szabadított fel benne. Tulajdonképpen hisztérikus (talán túlzó, talán valamit elleplező) magatartása okozta apja halálát. Ez a körülmény magyarázhatja frusztrációját, bosszúvágya is inkább a frusztrációból fakad. Nem egyszerűen hamisan viselkedik, a társadalmi környezet lehetetlenné teszi, hogy teljesen őszintén beszéljen. Nem tudja, hogy vajon vágyai bűnös vágyak-e.” Donna Elvirát – akit korábban házassági ajánlattal csábított el Don Giovanni – a kétségbeesés jellemzi. Zerlina, a nép egyszerű leánya, „hirtelen rájön, hogy a lehetőségei nagyobbak, mint amit eddig gondolt és meginognak Masetto iránti érzelmei. Don Giovanni felvillant előtte egy másik életet. Később azonban ráébred, hogy fontosabb a stabilitás, s már nem a szerelmet keresi, hanem a biztonságot. Bölcsen felismeri, hogy hol van a helye. Ő és Masetto élik túl az egészet: hazamennek és megvacsoráznak.” Don Giovannit nem sikerül megbüntetni, a dráma megoldása kívülről érkezik. „Don Giovanni a temetői jelenetben valósággal kokettál a halállal. Úgy érzi, hogy elérkezett élete végéhez, pokolra süllyedése öngyilkosság. Talán erre utal Leporello híres áriája, melyben gazdája hódításait sorolja. Spanyolországban ezer és három nőt szerzett meg. Ez a hangsúlyosan kimondott „és három” lenne Don Giovanni utolsó három hódítása, Donna Elvira, Donna Anna és Zerlina?”
|