Játszódik egy szicíliai faluban, 1880-ban, húsvét vasárnap.
Turiddu szicíliai parasztlegényt behívták katonának. Kedvese, Lola nem várta meg, amíg visszatér, hanem férjhez ment a jómódú fuvaroshoz, Alfióhoz. Amikor Turiddu leszerelt, Santuzzának kezdett udvarolni, közeledését a lány forró szerelemmel viszonozta. Lola hiúságát ez sértette, és ismét visszahódította Turiddut. Amíg az asszony férje távol járt, a legény most is nála töltötte az éjszakát. Santuzza kétségbeesetten vonja felelősségre Turiddut, és könyörög neki, térjen vissza hozzá. Az azonban gorombán letorkolja és félrelöki. A faluba érkezik Alfio. A végsőkig elkeseredett Santuzza mindent elmond a gyanútlan férjnek. Alfio szörnyű haragra gerjed, és bosszút esküszik. A húsvéti miséről érkező Turiddu borral kínálja Alfiót, de az kiüti a poharat a kezéből. A legény megérti, hogy minden kiderült, és életre-halálra meg kell küzdenie vetélytársával - így kívánják ezt a szicíliai erkölcsök. Elfogadja a kihívást, elbúcsúzik anyjától, és rábízza Santuzzát. A kertek alatt késpárbajt vív Alfióval, aki halálra sebzi.

(Kertész Iván: Operakalauz)